„Mintha ő is zsidó volna…” –Szilágyi Zsófia és Röhrig Géza irodalmi estje

„Mintha ő is zsidó volna…” –Szilágyi Zsófia és Röhrig Géza irodalmi estje

Hogyan jelennek meg a zsidó szereplők a 20–21. századi magyar iskolaregényekben? Kosztolányitól Móriczon és Szabó Magdán át Grecsó Krisztiánig követhetjük nyomon sorsukat a Goldmark Club következő estjén, amelyet 2026. október 20-án, kedden 19 órakor tartunk a Goldmark teremben.

„Most úgy érezte, mintha ő is zsidó volna…” – Zsidó szereplők az iskolaregényekben. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész előadása, amelyen a regényrészleteket Röhrig Géza olvassa fel.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött; egy e-mail-címmel legfeljebb két fő jelentkezhet. Az ülőhelyeket érkezési sorrendben lehet elfoglalni.

Hogyan jelennek meg a zsidó szereplők a 20-21. századi iskolaregényekben? Hiszen ott vannak Kosztolányi Aranysárkányában, Móricz Zsigmondnál a Forr a borban, majd később, a Matulában, Szabó Magda Abigél című regényében.

De kiközösítik, elhurcolják őket a Kádár-korszak kedvelt olvasmányaiban, egyes pöttyös könyvekben is: hogy aztán tabuvá, mérgező titokká váljanak a többi szereplő és az akkori olvasók számára is.

De arra is találunk példát, hogy Nyilas Misi a Forr a borban az azonosságot éli meg, és azt érzi hirtelen, „mintha ő is zsidó volna”.

Az előadás a szerző Iskolatáska. Tanárok és diákok a 20-21. századi irodalomban című kötetéhez kapcsolódva járja körül a kérdést, eljutva odáig, vajon Grecsó Krisztián 2022-es Vera című regényében miért hangzik fel a Szól a kakas már kezdetű dal.